Az 1. r�g�s november 18 

Torin�ban a Re Umberto sug�r�ton egy padon D'Azeglio Liceumi fiatal di�kok egy csoportja k�sztet�st �rzett, hogy valamit csin�ljon. Elhat�rozt�k, hogy l�trehoznak egy sport egyes�letet, ahol a labdar�g�st lehet j�tszani, azt a sportot amit Nagy-Britanni�ban tal�ltak ki, de Eur�p�ban is gyorsan fejl�dik.
�gy kezd�d�tt a t�rt�net - (el�sz�r Augusta Tourinorumnak nevezt�k el a csapatot) �s megalak�tott�k a Juventus F. C. - csak �gy sz�rakoz�snak.
A klub az els� eln�k Enrico Canfari vezet�s�vel, tapasztaltabb �s szervezettebb csapatok ellen j�tszott a v�rosban. Azonban 1905 -ben a Juventus megnyerte az els� bajnoki c�m�t, nagy csat�ban a Genoa �s a Mil�n el�tt.
A Juventus FC els� otthon�ul a D'Ami teret v�lasztott ami, az�ta is haszn�latban van. 
A Juventus alap�t�i n�h�ny �vig r�zsasz�n� mezt viseltek - ugyanolyat, amelyeket 1900-ban a kezdetekor is hordtak. 1903 -ban v�ltottak a zebra-cs�kos mezre, miut�n egy rossz sz�ll�tm�nyt k�ldtek Angli�b�l, ahol a mezek k�sz�ltek. A javul� eredm�nyek ellen�re, a Juventus az els� Vil�gh�bor� kit�r�s�ig olyan er�sebb csapatok �rny�k�ban volt mint a Provercelli �s a Casale. A h�bor� ut�n tov�bb fejl�d�tt a csapat. A kapus Giacone �s a k�t h�tv�d Novo �s Bruno el�sz�r ker�ltek be a v�logatottba. Az eln�k a k�lt� Corrado Corradini volt, aki meg�rta a csapat indul�j�t, ami fennmaradt a '60-as �vekig.


Els� sikerek

1923 -ban a vil�g egyik legjobb kapusa Giampero Combi deb�t�lt a csapatban. A FIAT alap�t�j�nak fi�t Edoardo Agnellit v�lasztott�k eln�kk�.
A n�vekv� szurkol�t�bor miatt a csapat egy nagyobb stadionba k�lt�z�tt a Marsiglia �tra.
Jen� K�roly az els� igazi edz� �s a bal-�sszek�t� Hirzer Magyarorsz�gr�l �rkeztek, hogy kieg�sz�ts�k a Combi, Rosetta, Munerati, Bigatto �s Grabbi tehets�g�t. Az 1925-26 -os id�nyben a Juventus megnyerte m�sodik bajnoki c�m�t. Ebben a dics�s�ges id�szakban a Juventus �t bajnoks�got nyert. Az edz� Carlo Carcano meg tudott szerezni olyan szt�rokat mint Orsi, Caligaris, Monti, Cesarini, Varglien, Bertolini, Ferrari �s Borel.
A Juve nem csak �t bajnoks�got nyert 1930. �s 1935. k�z�tt, de az olasz v�logatott 1934 -ben megnyerte a Vil�gbajnoks�got is. Ebben az id�ben szerezte a csapat els� tapasztalatait nemzetk�zi szint�ren. Indultak az Eur�pa Kup�ban (ma Bajnokok Lig�ja), ahol n�gyszer el�d�nt�t j�tszottak. 1933 -ban a csapat �j stadi�nba k�lt�z�tt amit az Egyetemi Vil�gj�t�kokra �p�tettek �s itt j�tszottak 1990-ig.


A legend�s szakasz

1947-ben Giovanni Agnelli lett a Juventus FC eln�ke. Ebb�l az id�szakban Carlo Parolo �s a k�t Danes, John Hansen �s Praest voltak a legelismertebb j�t�kosok. Azonban a csapat h�se, a p�ly�ra l�p�sek (444) �s a l�tt g�lok (177) cs�cstart�ja Giampiero Boniperti volt. A Juventus k�t olasz bajnoks�got nyert, 1950-ben �s 1952-ben. 1955-ben Umberto Agnelli vette �t az eln�ks�get a b�tyj�t�l Giovannit�l. Omar Sivori �s John Charles plusz teljes�tm�ny�vel a Juve megnyerte az 1958-as, az 1960-as �s az 1961-es bajnoks�got. Ekkor vezett�k be azt a szab�lyt, hogy amelyik csapat 10 bajnoki c�met nyert, az jogosult egy csillag visel�s�re.


A siker �vei

1967 - Vittore Catella eln�ks�ge alatt - szint�n egy sikeres bajnoks�g volt . Egy hossz�, sikeres id�szak kezd�d�tt Giampiero Boniperti eln�kk� v�laszt�s�val 1971-ben. Az 1972 - 1986 k�z�tti 15 �vben a Juve 9 bajnoks�got nyert �s meg�zlelte a gy�zelem �z�t mind az eur�pai mind a nemzetk�zi torn�kon. Vycpalek, Parola Giampiero Boniperti voltak az edz�k, m�g a p�ly�n olyan nagys�gok jellemezt�k, mint Zoff, Scirea, Tardelli, Cabrini, Causio, Rosa, Gentile, Furino, Anastasi �s Roberto Bettega, aki ma a klub eln�khelyettese. Az olasz j�t�kosokat a legjobb k�lf�ldiekkel, mint Michel Platini eg�sz�tett�k ki, akik k�t olasz bajnoks�got, k�t eur�pai kup�t, egy nemzetk�zi kup�t, h�rom a legjobb g�ll�v�nek ki�rt d�jat �s h�rom Arany Labd�t nyertek �t �v alatt. 1990-ben �s 1993-ban a Juve nyerte az UEFA Kup�t �s az Olasz Kup�t (a mai eln�kkel Vittorio Chiusanoval �s Dino Zoffal). 1994-ben egy �j menedzser csoport, g�nynev�k�n a tri�dok vett�k �t a Juve ir�ny�t�s�t. E csoport tagjai Luciano Moggi, A. Giraudo �s Roberto Bettega. �k alkalmazt�k Marcello Lippi edz�t, aki a m�k�d�se els� �v�ben az els� bajnoki gy�zelemre vezette a csapatot az ut�bbi kilenc �vben. Az 1994-95-�s id�nyben a csapat megnyerte az Olasz Kup�t, de az UEFA Kupa d�nt�j�ben veres�get szenvedett. A Juventus a BEK-t csak egyszer nyerte meg a t�rt�nete sor�n, a Heysel stadionbeli tragikus �jszak�n a Liverpool ellen. Az id�ny utols� m�rk�z�s�t a Juve R�m�ban j�tszotta az Ajax ellen az Eur�pa Kup��rt. Az izgalmas meccs 1-1-es d�ntetlennel v�gz�d�tt a rendes j�t�kid�ben. Peruzzi, Ferrara, Pessotto, Padovano �s Jugovic ber�gott b�ntet�i minden Juve-h�vot az ekszt�zisba emeltek. A k�vetkez� �vben a Juve nyerte az Interkontinent�lis Kup�t Toki�ban (Del Piero g�lj�val), az Eur�pai Szuperkup�t a Paris Saint Germain ellen, �s megnyert�k a 24. "Scudettojukat" (olasz bajnoki c�m�ket) is. Sajnos a BEK-d�nt�ben vesztettek a Borussia Dortmund ellen, de Lippi akkor t�vozott a klubt�l, amikor a klub megnyerte a Szuperkup�t �s a 25. olasz bajnoks�got.